Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-14 / 46. szám

(2) 46. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1909. November 14 meg nem szűnő bajon hathatósan segiteni, szinte például szolgálhat sok más városnak, ahol na­gyobb a gazdagság, de kevesebb a jósziv. Ezek a téli istápolások mind a karácson jegyében indulnak meg s erre vonatkozólag volna pár szavunk. A karácson kétségkívül egyic legszebb, legmagasztosabb ünnepe a keresztyénségnek, az örök szeretet szent nevében a jótékonyság leg­gazdagabb forrása. Ezt a jellegét fenn is kell tartani s úgy hisszük, nincs is hatalom, mely azt alapjában megbolygatni képes volna. Ám a szegény nem csak dec. 25-én, de november 10-én is fázik, Márton napkor már szükséges volna a jó ruha, a felső kabát, meg a fa is. A társadalom tehát nem jár el elég eszé- lyesen, mikor a ruha-kiosztásokat karácsonra hagyja. Miért ne lehetne azt már most odaadni annak, akin segiteni akarunk ? Késő ősszel rendesen betegségek ütnek ki, a gyermekek közt különösen terjed a baj s alig van november, hogy valami járványról ne pa­naszkodnánk, mikor aztán már elharapódzik a veszedelem, akkor, karácson felé áll elő a se­gítő kéz az ő szeretetteljes ajándékaival. Azonban ez nem mindenütt van igy. Szige­ten pl. Erzsébet-napkor (nov. 19.) szokták ki­osztani a ruhát, igen alkalmasnak kínálkozik advent első vasárnapja is, nov. 28-án. Egy hó­nappal megelőzi a karácsont. Karácsonkor ismét lehetne ételnemüeket ki­osztani és helyesen megválasztott gyermekjáté­kokat, amennyiben ugyanis sokan úgy gondol­koznak, hogy a szegény gyermek kapjon játé­kot is, éppen úgy, mint a jobb módú, ne érezze a Jézus születése napján, hogy neki nem jut az örömből semmi. A nőegyesület az ó finom érzékével, mü­veit leikével megtalálja majd a helyes beosztást, hogy a karácson felségesen szép ünnepét is em­lékezetessé tegye, viszont, hogy a téli ruhákat mennél előbb ossza ki, ne dideregjenek, bete­geskedjenek a szánalomraméltó kis rongyosok, csak azért, mert karácsonig még 6 hét van. Ajánljuk ezt az állami iskola tanítói kará­nak is jóindulatú figyelmébe. Heti krónika. Márton napja egy kicsit fogasabb időt hozván, a szarvasok kezdenek a város közelébe lehuzódni. A Kereszthegy és a Virághegy táján már láttak igen jámbor és szép csapatokat. Mi természetesebb, mint­hogy a vadászat is teljes energiával megkezdődött s vasárnap már egy-két őz került piros terítékre, a szarvasok azonban még nem állottak kötélnek. Vi­tézül megfutottak, mielőtt a hajtásba kerülhettek volna. A vadászok tehát elmulatnak, de mit csináljunk mi, akik nem vagyunk vadászok. A november, vi­déken, a legunalmasabb szokott lenni. A véletlen azonban gondoskodott az irók és művészekről is, hozott két rokonszenves fővárosi irót ide a héten a javából, akiknek ragyogó, kedves tollát az egész ország ismeri. Az ő szellemes társaságukban aztán csak elszórakoztunk mi is élvezettel, kár, hogy a tartózkodást olyan rövidre szabták. Vigasztal azonban az a tudat, hogy nemsokára telefonon beszélgethetünk, az én szobámban már fel­állították a ragyogó kis gépet, a teleppel, csengő­vel, kapcsolóval, biztosítóval, kár, hogy egyelőre csak »schmuck« az irodában s inkább bosszantja, mint lelkesíti az embert. Látom magam előtt állan­dóan a talefont és nem szabad, nem lehet még rajta beszélni, úgy vagyok vele, mint az egyszeri ember, akinek nem volt szabad a rinoceroszra gondolni, azért is mindig a rinoceroszon járt az esze, Pedig most a nagy világi hírek is izgatják Nagybányát s igy engem is. A politikai helyzet a maga ziláltságával, a szabadkai pongyola törvényszék frappáns meglepetéseivel, a megnyílt téli tárlat a fővárosban, nagybányaiak nélkül, megannyi érdek- feszitő téma, melyekről sokat és sokszor szeretnénk naponta hallani. Bizonyos az, hogy politikai láthatárnak egén pompás változások várhatók, a jövő héten erős kri­tikus nap lesz, a melynek megjósolásához nincs szűk ségünk a »Meteorra«. Mivel azonban kedd reggelig nem látunk többé uj lapot Nagybányán, csak men­jünk hát egész nyugodtan a polgári kör békés jubi­leumi ünnepére, ott legalább megpihen a lélek és nem unatkozik, mely jubileumhoz különben a távol­ból is sok szerencsét kíván a krónikás. Személyi hic*. Révész János az ev. egyetemes számvevőszék jegyzője, az egyetemes gyűlésre Buda­pestre utazott. Kinevezés. A m. kir. államvasutak igazgatósága Csordás József helybeli áhomásfőnököt ellenőrré nevezte ki, tSchvarcz Ignác hivatalnokot pedig egy fokozattal előléptette. Eljegyzés. Hám Géza a napokban jegyezte el Beszterczebányán, Obetkó Vilmos főbiztos leányát: Gizust. Krúdy Gyula és Báttaszéki Lajos fővárosi jónevü irók pár napot városunkban töltöttek s tegnap Buda­pestre hazautaztak. A polgári olvasókör 40 éves jubileuma holnap lesz, nov. 14-én. Az ünnepség kezdete a kör helyi­ségében d. u. 5 órakon A programmon változás nem történt. Vacsora kezdete este 7 és ‘/a órakor. Mivel rend szerint többen szoktak a polgári köri vacsorák­nál megjelenni, mint a hányán aláiratkoztak, a ren­dezőség arra kéri az érdeklődőket, hogy legalább holnap délig szíveskedjenek a köri gazdánál jelen­teni, ha este a vacsorán meg akarnak jelenni s még eddig alá nem iratkoztak volna, mert az előny mindenesetre azoké, a kik jó előre gondoskodtak az iv aláírásáról. A városi képviselők választási határnapjának ki­tűzését az alispántól decz. közepére kérte az elül járóság. Az 1910 dik óv. A jövő év szombaton kezdődik és szombaton végződik, tehát szerencsés lesz. Ural­kodó bolygó Jupiter. A farsang csak 33 napig tart, igen rövid, tehát jó lesz sietni a bálok kitűzésével. Lesz egy holdfogyatkozása, nov. 17-én, mely ná'unk látható. Husvét márc. 27-re, áldozó csütörtök május 5-re, pünköst május 15-re esik. Gyümölcsoltó bol­dogasszony összeesik nagypéntekkel, (ezért áthelyez­ték ápr. 4 re). Űrnapja májusban lesz és pedig 26-án Karácson első napja pedig vasárnap. A nagybányai vásárok jan. ’31-én, febr. 28-án, május 30-án, aug. 22-én, nov. 14-én lesznek. A három első vásár hó­nap végén, tehát pénztelen világban. Korai tavaszt és bő termő esztendőt jósolnak. Lendvay Márton szobrát, a Lendvay-asztaltársa- ság, Márton napja alkalmából megkoszorúzta. A ke- gyeletes cselekedet önmagában hordja a dicséretet és az elismerést. Többeknek. Tudatjuk azokkal, a kik múlt számunk tárcájának szerzője iránt érdeklődtek és hozzánk kérdést intéztek, hogy az »Őszutó «-t Tomory Jenő irta. Felsőbánya költségvetése elkészült a bevétel 143281 K a kiadás 133060 K. Fölösleg 221 K. Hát a Nagybánya városáé mikor készül el s mikor kerül tárgyalás alá ? Közel az év vége, talán ideje volna már. A felsőbányái előirányzat főbb adatai következők: Bevételek: Erdőüzemből 33110 60 f, ingatlan keze­lésből 8058 36 f, iparból 7092 90, jogokból 6346 09 hitelműveletből 15999 68, közigazg. jövedelmek 2383 K, rendkívüli 50391'58 f, (ebben 31986 63 f italmé­rési jutalék szerepel), átmeneti 19593 07 f. Kiadások: erdőüzemre 22050 66 f, ingatlanra 1660 K, ipar 5350 K, jogokra 836 K, hitelművelet 7937 87 f, közig, terhek 67940 95 f, adókra és közterhekre 2634'34 f, rendkívüliek 21057 20 f, átmenetiek 13593 07. Az előirányzat után közli a számvevő a város mérlegét is, miszerint a nyers vagyon 886650 K 28 f, tiszta vagyon 737974 K 67 f A bányakárpótlási alapból a város 22890 K 49 f-t használ fel a a jövő évben. Országos vasár lesz nov. 15 én és következő napjain Nagybányán. Ez az u. n. Márton napi vásár, mely az összes vásárok között a legnagyobb forgal­mat szokta felmutatni. A nagyszálló épülete teljesen fedél alatt áll. A Grünwald testvérek-cég gyors és szép munkát vé­gezett ennél az óriási építkezésnél, mely nagyobb csendben ment végbe, mint mikor a Veresvizen a sógorok és komák egy viskót építenek. Nemsokára rákerül majd a sor a szálló elnevezésére is s ren­desen a vendéglősök, a bérlők szoktak önkényüleg valami rémnevet adni a vidéki vendéglőknek. Orient, Európa, Hungária, Pannónia stb. idegen szavakkal díszeleg minden nagyobb városunk. A régi liliom, hattyú, bika, három rózsa, törik-szakad, szarvas, messzelátó stb. magyar név kiment a divatból. Ré­szünkről jóelőre tiltakozunk minden kétségbeejtő elkeresztelés ellen. Talán legszebb volna »Három tulipánénak hívni az uj szállót, amint azt maga a tervező cég, Bálint és Jámbor nevezte el. A farsang első táncvigalma Az iparos ifjúság önképző egyesülete közelebb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy téli táncvigalmát január 8 án, farsang első szombatján tartja a Kaszinóban. A gyermekek védelme érdekében. Nagybánya lel­kes lakóihoz fordulunk. Azokhoz, kikben a nélkülö­zők iránt részvét lakik s akiknek szivük embertársaik iránt melegen érző. Azokhoz fordulunk, kik a gyer­meket .-zeretik s azok védelméért némi áldozatot bajuszát zöldre marta a festék, de mégis megdobbant a szivem. Hiába, ő az egyetlen barátom ma már a régiek közül, ő látott még szépnek, diadalmasnak, ragyogónak, ünnepeltnek és olvasta verseimet — igaz, elég pénzemet elhordta a vén korhely minden­féle ürügyek alatt. Egyszer lapot akart alapítani, máskor verseskönyvet szeretett volna ,kiadni, majd Jókainak kellett a házbérét pótolni... És bizonyosan üzlet nála az is, hogy nekem évek óta megfelelő férjet keres. De mondom — kedves Naplóm, be­vallom gyöngeségemet — megdobbant a szivem . . . — Meg van végre! — ismételte Széptelki és úgy lihegett, úgy fújt, mintha a világ végéről szaladt volna idáig. Én úgy tettem, mintha oda sem hallgatnék, aztán odavetőleg válaszoltam : — Késő, kedves barátom, mennyasszony va­gyok . . . Széptelki megzavarodva nézett rám, majd ne­vetni kezdett: — Ismerem már a kegyed mátkaságait, kedves Ilona. Újabban minden hónapban eljegyzi magát. De sohasem megy férjhez. Am ha valóban meny­asszony lenne is, akár a canterbury érsek menyasz- szonya, akkor is felbontja eljegyzését, ha Kurcza- parti barátomat megismeri. Kurczaparti barátja magasabb állású ember a canterbury érseknél? — Nem, azt nem mondhatnám. Sőt abban sem vagyok egészen bizonyos, hogy Kurczapartinak most valami állása van. De ez csak átmeneti dolog. Az olyan kiváló férfiút, mint Kurczaparti mihamar fogják alkalmazni, akár a biztosítónál, akár a hirdetőnél, akár más olyan helyeken, ahol idősebb, jó névvel és jó összeköttetéssel biró úriemberek hivatalt szok­tak vállalni. — És ismer engem barátja, Széptelki? — Ismeri . . . Azaz, hogy csak annyiból ismeri, amennyit én meséltem önről. Mondhatom, hogy már fülig szerelmes. Totaliter szerelmes. Ha nem ismerné az illem és jó modor szabályait bizonyára régen ide­vágtatott volna, hogy megkérje a kezét. — Mint illedelmes ember, önt kérte fel a közben­járásra. Mit ígért önnek, ha az üzletet nyélbe üti? — Semmit. Bocsánat, semmit. Én önzetlen em­ber vagyok. Egész életemben önzetlen ember voltam Mindig másokért szenvedtem. Az én gyermekeim mezítláb jártak — ha lettek volna gyermekeim — de irótársaim házbére mindig ki volt fizetve. Én gyűjtöttem nekik. — Talán Kurczaparti ur is iró? — Nem. Azaz, hogy amint parancsolja. Fiatal­korában bizonyára irt verseket. Ha akarja, holnapra ir kegyedhez néhány verset. En majd megfésülöm őket. hogy szalonképesek legyenek. —- És mi a kívánsága Kurczaparti urnák ? — Kegyedet, Ilona, megismerni. Semmi más, csak ez az egyetlen kívánsága Aztán bátran jöhet a halál is. Kérem adjon erre alkalmat neki. Ajánlanám talán találkozóhelyül azt a budai vendéglőt, ahol már többeket volt szerencsém bemutatni. Tudja, úgy mint szoktuk, mintha véletlenül találkoznánk. Kurcza­partinak a félreértés elkerülése végett piros szegfű lesz a gomblyukában — Helyes — mondtam és Széptelki olyan hó­dolattal távozott, hogy szinte minden bűnét hajlandó lettem volna e percben megbocsátani. Hiába, csak a régi gavallérok tudták, hogy mivel tartoznak egy nőnek ! Ahogyan ez a vén gazember meghajol, ahogyan kezet csókol! Elegánsan, mint Náday és büszkén mint Wales hercege. Csak ne volna olyan «öld a bajusza. És másnapon, kedves Naplóm, a te régi barát­nőd a szegény Ilona, szépen előkereste azt a ruháját, amelyet már ilyenkor magára szokott ölteni. A bom- bassin selyemből valót, a valódi brüsszeli csipkével strucctollas kalappal. Néhány ékszerdarab, a diszkrétek közül és az Almaviva-legyező egésziték ki a toalettet. Megelégedetten néztem a tükörbe. Istenem, hát még mindig kacér vagyok. Hisz nem én akarok hódítani, hanem engem akarnak meghódítani. (Hogy fordul a világ!) Azért az egy halovány reménységért, hogy talán mégis olyan férfiú kerül egyszer az utamba, akit érdemes lenne meghódítani, felforgattam a szek­rényeket a csipkekendőmért, amelynek egykori ér­téke annyi volt, mintegy négyesfogat. Sőt — bocsáss meg, kedves Naplóm — még egy lehelletnyi rizsport is vettem arcomra, pedig már nagyon régen nem használok szépitő-szereket. És elmentem abba a kis budai vendéglőbe, ahol Széptelki tavaly nyáron talán magát—Álmos vezé­rünket mutatta be mint férjjelöltet, harmadéve pedig a kiéhezett képű herceget és azelőtt meg minden elzüllött, vén korhely cimboráját. Széptelki a vendéglő ajtajában várt és titokza­tosan a fülembe súgta : — Már itt van ő. képviseletet keres. fest, mos és tisztit DEBRECZENBEN, MINDENFÉLE RUHANEMŰT Széchényi-utcza 42. Postai megbízást 8 nap alatt eszközöl. sár Telefon-szám: 3S3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom